Az idei terméssel kívánok minden drága könyvmolynak és a blogom látogatóinak csodás karácsonyi ünnepeket, az új évre pedig csupa örömöt és bódottágot!
"Have yourself a merry little Christmas. Let your heart be light."
"A könyvet szép, de csalfa tündér lakja; ha fölnyitod, megkapja szívedet és fölvisz a legragyogóbb csillagra, de le nem hoz... a magasból levet."
Az idei terméssel kívánok minden drága könyvmolynak és a blogom látogatóinak csodás karácsonyi ünnepeket, az új évre pedig csupa örömöt és bódottágot!
"Have yourself a merry little Christmas. Let your heart be light."
1932, Berlin: Hitler hatalomra kerülésének idején Althea, a huszonéves, fiatal és naiv írópalánta egy kulturális csereprogram keretében Berlinbe érkezik egy amerikai kisvárosból. Azonnal elvarázsolja a nagyváros, a fények, a pezsgés, a lenyűgöző emberek. Ám idővel feltűnnek neki az aggasztó jelek, ahogy az ellenállás tagjai megismertetik vele Berlin igazi arcát, és ezzel együtt felnyitják a szemét.
1936, Párizs: Hannah kénytelen volt elmenekülni Németországból, amikor a hazájában nemkívánatosak és üldözöttek lettek a zsidók és a másképpen gondolkodók és érzők. Ám Párizsban sem adja fel a harcot, a berlini könyvégetések során tűzre vetett műveket gyűjtő könyvtárban kezd dolgozni, és igyekszik figyelmeztetni a franciákat a közelgő veszedelemre.
1944, New York: Az aktivista Vivan azért küzd, hogy ne cenzúrázzák a tengerentúlon állomásozó katonáknak küldött zsebkönyvek választékát. Politikai nagyágyúkkal vív Dávid és Góliát harcot, de aztán eszébe jut, hogy szervez egy sajtónyilvános eseményt, melyen kellően hatásos beszédekkel talán meggyőzheti a közvéleményt az ügy fontosságáról. Felszólalói közt két aduászban bízhat leginkább, egy lehengerlő könyvtárosban és egy hatalmas sikerei után visszavonultan élő, rejtélyes írónőben... már ha rá tudja venni őket a részvételre.
Könyvtündér a sorok között:
Miről szól:
Karácsony közeledtével mindenki igyekszik úgy intézni a teendőit, hogy az ünnep beköszöntével már a szerettei körében lehessen, és nyugodtan dőlhessen hátra a kanapén, kezében egy bögre forró csokival. Senki nem örül neki, ha ilyenkor esetleg dolgoznia kell, hát még annak, ha félúton lecsap rá egy váratlan, ádáz hóvihar, és ezért egy kietlen falucska elhagyatott fogadójában reked néhány vadidegennel, ahelyett hogy inkább egy luxusszállóban szürcsölgethetné az ajándék pezsgőt. És ha az időjárásnak úgy tartja kedve, ez a kényszerű összezártság akár napokig is tarthat. Kész katasztrófa!... Vagy ha jó a társaság, akár életed legjobb karácsonya is kikerekedhet belőle!
Könyvtündér a sorok között:
Az éjszaka közepén egy sápadt, vidéki tinilány érkezik a seattle-i rendőrségre, hogy bejelentsen egy gyilkosságot. Kifejezetten Lucy Thorne FBI ügynököt kéri, csak vele hajlandó beszélni. Elárulja, hol találják a holttestet és a gyilkos fegyvert, amivel leszúrtak egy kisfiút, valamint hogy egy bibliai idézetet véstek a mellkasába. Hogy honnan tudja mindezt? Onnan, hogy ő tette. De egy szóval sem hajlandó többet mondani. Lucy ennyivel akár le is zárhatná az ügyet, de ha a biztonság kedvéért kíváncsi az indítékra is, a helyszínre kell utaznia, hogy kiderítse, mi is történt valójában.
Könyvtündér a sorok között:
Miről szól:
Tíz vendég érkezik egy világtól elzárt hegyi szállodába. Ki pihenni szeretne, kikapcsolódásra, feltöltődésre, természetjárásra vágyik, vagy épp dolgozna a nyugodt környezetben. Van, aki a házasságát hozná helyre, mások friss kapcsolatukat emelnék újabb szintre, vagy a barátnőjükkel töltenének el egy csajos hétvégét. a hotel ideális miliőt biztosít mindehhez, egészen addig, amíg le nem csap egy ádáz hóvihar, ami áramszünetet okoz. Kialszanak a fények, leáll a fűtés, se internet, se telefon, kimozdulni pedig veszélyes, mert mindent jégpáncél borít. Még akár hangulatos is lehetne a gyertyafényes bekuckózás, új ismeretségek és barátságok kötése, ám a feloldódást lehetetlenné teszi, hogy egyiküket váratlanul holtan találják a lépcső alján. A szörnyű baleset mindenkit letaglóz, de amikor még egy társuk meghal, már egyértelmű, hogy gyilkosság történt, és eluralkodik a pánik és a paranoia.
Könyvtündér a sorok között:
Kedveskék,
mindenkinek örömökben gazdag, meghitt, békés karácsonyi ünnepeket kívánok sok-sok remek könyvvel a fa alatt (lehetőleg épp ezekkel az idei megjelenésekkel a képen, amiket szerény személyem fordított) és boldogságos új esztendőt!
Jövőre veletek ugyanitt! :)
Könyvtündér
Miről szól:
Laurie
és Pete autóbalesetben veszítik el párjukat, melynek feldolgozása koránt sem
megy csettintésre, különösen nem egyedül, ezért úgy döntenek, hogy csatlakoznak
egy rendhagyó csoportterápiás foglalkozáshoz, amit egy kedves idős hölgy tart
egy kellemes kis teázóban, finom sütemények és a gyászfeldolgozás különböző
szakaszainál tartó bajtársak társaságában. Miközben kezdik elfogadni, hogy az
élet még ilyen tragikus sorscsapások után sem áll meg, egyre közelebb kerülnek
egymáshoz is, és bár a kezdet nem zökkenőmentes, egy élményekkel teli norvég hajóút és a
varázslatos sarki fény gondoskodnak róla, hogy végül megtalálják a boldogságot.
Könyvtündér a sorok között:
TÍÍÍZZZZ éves lett a blog, el se hiszem, hogy szalad az idő...
2013. augusztus 13-án, még a balatoni nyaralóban (azóta már nincs meg, úgyhogy nem kell utálni!) kezdtem el blogolni olvasmányélményeimről, mert szerettem volna kipötyögni magamból a véleményem, és ha már írtam, gondoltam, miért ne olvashatnák mások is. Bár sosem volt szempont, hogy követőtábort építsek, elsődlegesen a saját szórakoztatásomra (és a saját tempómban) csináltam és csinálom a mai napig, de nagyon örülök, ha ajánlásaimmal bárkinek is tudok segíteni a könyvválasztásban, vagy ha egyszerűen csak okozhatok pár kellemes percet az agymenéseimmel. Mindenkinek, aki olvas, hálásan köszönöm az érdeklődést és a pozitív visszajelzéseket!
Random olvasmányaim fölött az utóbbi időben mondhatni, átvették az uralmat saját fordításaim ismertetői, de továbbra sem tudok leszokni az ígérgetésről, hogy vannak ám talonban egyéb félkész és tervezett bejegyzések is, valamikor talán még sort is kerítek majd rájuk... Mindenesetre a tortán lévő kis lajhár nem véletlen, mivel körülbelül egy cseppkőképződmény gyorsaságával vezetem az oldalt, így 163 posztig és közel 94.000 megtekintésig sikerült eljutni a tíz év alatt. Ez számomra egyszerre nevetségesen kevés és fantasztikusan sok, úgyhogy végül is tökéletes így, ahogy van! :)
Válasszatok egy fánkot meg egy jó könyvet, és csin-csin! Cupp
Képek és GIF-ek forrása: Pinterest |
Miről szól:
Anna
Jones elismert szívsebész, annyira, hogy rábízzák egy népszerű politikus operációját
is, akiből a közeljövőben még miniszterelnök is lehet. Nem lesz. Anna ugyanis
végez betegével a műtőasztalon. Nincs más választása, megfenyegették. Otthonát
feldúlva és bekamerázva, a szomszédját meggyilkolva elrabolták a kisfiát, és ha
vissza akarja őt kapni élve, meg kell ölnie a politikust, majd meg kell úsznia
tettét gyanúkeltés nélkül. Ha mindez nem lenne elég idegőrlő, Anna
kényszerbeteg, épp válik, a szomszédjával történtek miatt rászáll a rendőrség, és még az
asszisztense is megzsarolja, hogy ha nem fizet neki, elárulja, mit is látott a
műtőben. És amikor végre kideríti, ki állhat gyermeke elrablása mögött, két
rivális drogbanda kereszttüzébe kerülve rá kell jönnie, hogy a politikus
meggyilkolása talán még a legegyszerűbb lépés volt ebben a rémálomszerű
sakkjátszmában.
Könyvtündér a sorok között:
Miről szól:
Rita dadus a 70-es
években, Londonban dolgozik egy tehetős családnál, akik harmadik gyermeküket
várják, ám szörnyű tragédiák sora történik, így a család úgy dönt, nyárra a
vidéki kúriájukba költöznek. Eleinte minden jól megy, a gyerekek imádják
felfedezni a ház körüli mesés erdőt, édesanyjuk is kezd kilábalni
depressziójából, a baljós fellegek azonban itt is utolérik őket. Megjelenik az
anyuka erőszakos szeretője, és rejtélyes módon találnak egy kisbabát az
erdőben, akiről mind tudják, hogy nem volna szabad megtartani, mégsem szólnak
róla senkinek. Amikor már pattanásig feszül a helyzet, egyetlen éjszaka alatt mindnyájuk
élete örökre megváltozik.
De nem csak a
Harrington családnak kell nehéz döntéseket meghozni. Sylvie a jelenben egy
válás közepén van, idős anyukája kórházba került, mert leesett egy szikláról,
tinédzser lányáról pedig kiderül, hogy várandós. És ha mindez nem lenne elég
idegőrlő, Sylvie-t folyton kísérti ismeretlen múltja és egy sötét, rejtélyekkel
teli erdő, amivel ideje végre szembenéznie, ha fel akarja tárni szövevényes
családfája titkait, elfogadni önmagát, és a jövőbe tekinteni, hozzon is az
bármit.
Könyvtündér a sorok között:
Bár úgy tűnhet, hogy kipurcantam augusztus óta, örömmel jelentem, hogy a látszat csal! Születnek az új fordítások serényen, amikről elsőkézből természetesen jövőre is nálam olvashattok majd kritikákat. Illetve van még néhány bejegyzés talonban, amik szintén jövőre remélhetőleg már formát is mernek majd ölteni. Addig is olvassatok sokat a fa alatt, és két fejezet között ragadjatok villát, kanalat, és lapátoljátok a töltött kapi-halászlé-bejgli szentháromságot, nehogy elragadja előletek az infláció!
Meghitt, kellemes ünnepeket, drága Könyvmolyok! 😘
Kép forrása: Pinterest |
Az idei termés (remélem, került belőlük a fa alá!) :) |
Kis blogocskám ismét megtett egy kört a Nap körül, kilenc évesek lettünk! #fanfár
Azt olvastam a végtelen tudás kincsestárában, avagy a neten, hogy a kilences "Az isteni hármas megsokszorozódása, a tökéletesség és az örökkévalóság száma." Abszolút nem érdekel a számmisztika, de kellett ide írni valami mélyet és okosat, és ez a tökéletes örökkévalóság nem hangzik rosszul. Egyébként fordításom is pont kilenc készült el eddig, ez nyilván nem lehet véletlen! (Vagy de.)
Mindenesetre abban nem lehet vita, hogy ez ismét tökéletes alkalom arra, hogy hálálkodjak egy sort. Köszönöm hát minden kedves olvasómnak, hogy vagytok, duplán köszi, ha szeretitek is az írásaimat, és triplán, ha ezt még szóvá is szoktátok tenni! Jár a cupcake! Cupp
GIF forrása: Pinterest |
A krimi-thriller műfaj rajongói dörzsölhetik a tenyerüket, mert újabb névvel bővül a magyarul is elérhető paletta. Ráadásul nagyon bízhat a kiadó Jack Jordanben, hiszen kapásból két regényének a fordítására is felkértek. Mi tagadás, az író már akkor megvett engem is kilóra, amikor a Szemtől szemben prológusában cseppet sem finomkodva elásott egy hullát, megadva ezzel az alaphangot. Végül egyik regénye sem lett annyira vérben tapicskolós, mint ahogy azt mondjuk Chris Carterről írtam, sokkal inkább maradunk a pszichothriller műfaján belül, mintsem átmennénk horrorba, de hátborzongató atmoszférateremtésből itt sincs hiány. Annyira nincs, hogy pindurkát talán már túl is lett tolva a bringa, de erről majd később. Krimiknél különösen kényes kérdés a spoilerezés, úgyhogy igyekszem legalább olyan ködösen fogalmazni, mint Jack Jordan regényeinek helyszíne, a ködös Albion, de már most szólok, hogy ha valaki nagyon érzékeny az ilyesmire, akkor én szóltam!
A
húszas évei közepén járó Molly szobalányként dolgozik egy szállodában, és
imádja a munkáját. Ha épp nem a hotelben takarít, akkor otthon folytatja. Világ
életében ez a hivatás érdekelte, nála pedánsabban talán csak nagymamája értett
a szakmához, aki bejárónőként dolgozott, és közben nevelte Mollyt, akit az
anyja ráhagyott. Amikor a nagyi meghal, Molly egyedül marad, és mivel
autisztikus tüneteket mutat, nagymamája segítsége nélkül nem csak a lakbér előteremtésével
gyűlik meg a baja, hanem a társas kapcsolatok, az emberek viselkedésének
értelmezésével is. Tetézve a problémákat, egyik műszakja alkalmával ágyában
holtan fekve találja az egyik dúsgazdag szállóvendéget, és mivel mások számára
furcsán reagál a történtekre, a rendőrség gyilkossággal kezdi őt gyanúsítani.
És miközben Molly lassan ráébred, hogy ha gyilkos nem is, tudtán kívül bűnöző vált
belőle, szerencsére nem marad teljesen magára a slamasztikában: barátai,
akikről addig nem is sejtette, hogy vannak neki, a megmentésére sietnek.
Könyvtündér a sorok között:
Miről szól:
Ha
a szerelmed, akivel azt hitted, hogy imádjátok egymást és nem is lehetnétek
boldogabbak együtt, egyszer csak felszívódna, te mit tennél, hogy visszakapd
őt? Tovább tudnál lépni, ha nem ismernéd az okokat, csak azt, hogy önszántából
hagyott el? Kimennél még elé a pályaudvarra, mint korábban mindig, várva, hogy
hazaérjen a munkából? Meddig várnád reménykedve, hogy egyszer csak felbukkan?
Napokig? Hetekig? Egy év már túlzás? Na és hét? Mary már hét éve várja egy
„Gyere haza, Jim!” feliratú táblával, hogy szerelme visszatérjen hozzá. Ha elég
kitartó, vajon a szerelem tényleg mindent legyőz, és jöhet a megérdemelt happy
end, vagy ez már őrültség? Te kíváncsi lennél a történetére, vagy inkább
szemlesütve sietnél el mellette? Újságíróként látnál benne fantáziát? Alice
látott, és nem nyugszik, amíg ki nem deríti az igazságot.
Könyvtündér a sorok között:
Miről szól:
Ha
valaki személyes dolgokat kérdezne tőled az egyik közeli családtagodról vagy a
legjobb barátodról, például a telefonszámát, a születésnapját, vagy hogy mit
posztolt utoljára a neten, te tudnál kisujjból válaszolni? Necces? Na de azért
a saját házassági évfordulódat csak tudnád, nem? És ha a kérdező egy maszkos
pszichopata lenne, aki betört a szeretted lakásába, megkötözte őt, videóchaten
felhívott a mobiljáról, és most azzal fenyeget, hogy a szemed láttára öli meg,
ha nem tudsz válaszolni? Érzed már a pánikot? Ja és azt mondtam, hogy öt
másodperced van?
Könyvtündér a sorok között:
Legdrágább Nyájas Olvasó!… Ja nem, ez már foglalt. Na mindegy, a lényeg az, hogy ha ezt olvasod, akkor szia! Maradj még egy picit, kivételesen szeretnék kérni tőled valamit, a számlaszámom… dehogyis, csak vicceltem, nem kerül pénzbe!
Szóval
az van, hogy műfordítóként jelölt lettem a Dugonics András Irodalmi Díjra.
Hogy mi? Még sose hallottál róla??? Nyugi, én sem, de megkerestek, és ha már
adódott a lehetőség, igyekszem élni vele. Vagy inkább csak az esélytelenek
nyugalmával próbálkozgatok. Mindenesetre megteszem a tőlem telhető minimumot.
2020-ban
alapították a díjat, úgyhogy nem egy különösebben neves vagy rangos dologról
van szó, de valahol ugye el kell kezdeni. Ha valakit jobban érdekel a háttere,
van Wikipédia oldaluk. Mivel ez egy közönségdíj, nyilván azok a szerzők és
fordítók vannak előnyben, akik ismertebbek, nagyobb a követőbázisuk, fent
vannak mindenféle közösségi média platformon, és nem pirulnak bele, ha
reklámozniuk kell magukat. Tehát ez nem én vagyok, de azért próba szerencse, mert mindenki a saját szerencséjének pogácsa!
Arra
szeretnélek kérni, ha már erre jársz, különösen, ha nem először sodor ide a
szél, szereted az írásaimat, sőt, esetleg már a fordításaimhoz is volt
szerencséd és tetszettek, hogy az alábbi weboldalon dobj rám egy-egy szavazatot május
31-ig, hátha továbbjutok a következő fordulóba!
Háromféleképpen
lehet támogatni. Az első link a Molyra vezet, ahol regisztráció/bejelentkezés
után öt eddigi fordításomat kellene megkeresni a polcokon (jelenleg szerzők szerinti ábécésorrendben
találod őket), és nyomni rájuk egy csillagocskát. Ők azok:
Ha nem vagy és nem is szeretnél Moly tag lenni (amit egyébként a szavazástól függetlenül is szívből ajánlok!), akkor a második linken egy Google űrlapot is ki tudsz tölteni, amin a műfordító kategóriához kell beírni a nevemet (Nagy Szilvia) és a könyvcímeket. A harmadik link pedig az esemény Facebook oldalára visz, ahol szintén lehet kommentben javasolni. Kicsit bonyolultnak tűnik a folyamat, számomra sem teljesen világos, hogyan is összesítik a jelöléseket, végül csak a Molyos csillagokat számolják-e majd vagy a Google és Facebook jelölések is külön számítanak, mert ha az utóbbi, akkor hálás lennék, ha mind a három linken szavaznál, de ennél már lehet, hogy az is esélyesebb lenne, ha mégis inkább pénzt kérnék…
Köszönöm, ha egyáltalán eddig elolvastad a bejegyzést, a statisztikák szerint ennek kicsi a valószínűsége, úgyhogy te vagy az én hősöm! Hát még, ha szavazol is!
Annak ellenére, hogy Penelope Douglasben a magyar kiadók valamilyen rejtélyes szem- és/vagy mentális betegség folytán nem látják a kincsesbányát, kis hazánkban is sok olvasó kedveli őt, sőt mi több, rajong érte! Oké-oké, ÉN legalábbis rajongok érte. Q. B. Tyler hasonló műfajban alkot, de az ő neve talán még kevesebbeknek mond bármit is, hiszen tőle meg aztán végképp semmi nem jelent még meg magyarul. Máris elmesélem, hogy Pen Douglasszel ellentétben ez miért nem akkora probléma.
Aki járt már a blogon vagy ismer engem személyesen, az tudhatja, hogy Penelope Douglas az egyik kedvenc szerzőm (különösen „guilty pleasure” kategóriában), olyannyira, hogy új regényeinek megjelenési dátumait konkrétan a naptáramban tartom számon. Rengetegen rajongunk az írónőért, a blogon is az ő nevéhez fűződő írásaimnak van a legnagyobb olvasottsága. Ebből kifolyólag az emberiség nagy rejtélyeinek dobogós listája úgy alakul, hogy: Létezik-e Isten?, Vannak-e űrlények?, Ki lőtte le valójában Kennedyt?, Miért tűnnek el a repülők a Bermuda-háromszögben?, Miért csak a Fall Away sorozat első két kötete (Szívatás, Nélküled) jelent meg magyarul??? Erre sajnos nem tudom a választ, az viszont biztos, hogy Penelope a 2013-as Bully (Szívatás) óta már kiegészítő novellákkal és bónuszjelenetekkel együtt 4+3 kötetesre bővítette Fall Away szériáját, írt egy 4+2 kötetes Devil’s Night sorozatot, 5 további különálló regényt, legutóbb egy dark romance antológiához járult hozzá egy kisregénnyel, és napokon belül érkezik a Fall Away spin-off, a 6 kötetes Hellbent sorozat, szóval míg mi jócskán le vagyunk maradva, ő bizony nem tétlenkedett az elmúlt években. Hirtelen nem is tudok jobb érvet felhozni a nyelvtanulás mellett, mint hogy tessék angolul tanulni, és akkor fordítás nélkül is el tudjátok olvasni az agyszüleményeit!
Miről szól:
Tally
11 éves, épp iskolaváltás előtt áll, ami minden kisdiák életében egy rettentő
izgalmas, várakozással teli, egyben félelmetes időszak, Tally számára azonban
különösen nagy kihívásokat tartogat, mivel ő autista. Az új osztálytársak
megismerése, új barátságok kötése, az új tanárok megszokása a többségnek sem
gyerekjáték, de neki extra nehézségeket rejt, hiszen már az évnyitó is kudarcba
fulladhat, ha egyszer képtelen belebújni viszketős blúzába és a lábát
sanyargató új cipőbe, de akár egy fésülködés is tönkreteheti az egész napot. Mégis muszáj lesz fogcsikorgatva összeszednie magát,
hiszen az nem derülhet ki a többiek előtt, hogy autista. Ő is normális akar
lenni, be akar illeszkedni, mint a többiek, még akkor is, ha ez azzal jár, hogy
nem viselkedhet önmagaként. De vajon képes lesz megváltozni mások kedvéért,
vagy lehet, hogy szerencsésebb lenne felvállalnia önmagát, és elfogadtatnia valódi
énjét a többiekkel és saját magával is? Tudnak-e segíteni a régi barátok és a
család egy olyan lánynak, akiben egy tigris szíve lakozik, csak nem meri
megmutatni? És ha leveszi a maszkot, látják-e majd, hogy a szíve mélyén
igazából nem is különbözik olyan sokban a többiektől?
Könyvtündér a sorok között:
Miről
szól:
Történetünk
főhősei három várandós kismama, akiknél mind meglepetésszerűen kopogtat a
pocaklakó, új, váratlan és ismeretlen élethelyzetet teremtve a számukra. Eve
férjével egy téli vidámparkot üzemeltet, nyakig van a felújítási és bővítési
munkálatokban, szeretne majd valamikor gyereket, de most nem ez a
legmegfelelőbb idő a babázásra. Annie-nek és férjének egy kis karácsonyi
cracker gyáruk van, s miközben megrendelésük akad bőven, híján vannak az
alkalmazottaknak, így ki se látnak a munkából, ráadásul Annie már közelít az
ötvenhez, ami nem éppen a legideálisabb életkor a családbővítésre. Palma pedig béranyaságot
vállal, hogy a pénzből új életet kezdhessen, de az nem volt része a terveinek,
hogy új életébe a pici is elkísérheti őt. Hármójukat összeköti az állapotos
kismamáknak létrehozott Karácsonyi Puding Klub, ahol együtt készülnek a
csöppségek érkezésére, miközben egymást támogatva életre szóló barátságok is
születnek közöttük.
Könyvtündér a sorok között:
Ismét eltelt egy év, ismét nem jelentkeztem három hónapja, avagy NYOLC éves lett könyves blogocskám a.k.a. kitartó lustaságom mementója. De sebaj, a türelem bejegyzést terem, nem lesz ez másként a közeljövőben sem, csak befejezem az aktuális fordításom és már jövök is a várólistás beszámolókkal! Lassú víz blogot mos… Nekem már az is csoda, hogy így is 43.000. fölött a megtekintések száma, úgyhogy továbbra is köszönöm, ha valaki még mindig kíváncsi az agymenéseimre! Idén is jár nektek egy szelet torta! xoxo
GIF forrása: Pinterest |
Miről szól:
Képzeld
el, hogy negyvenévnyi szeretetben együtt töltött házasság után a másik feled
egyszer csak elnémul és hat hónapig nem szól hozzád. Továbbra is egy fedél
alatt éltek, egy ágyban alszotok, egy asztalnál esztek, csak közben a némaság
elviselhetetlenül súlyos leple nehezedik rátok. Szeretnéd tudni az okát, de ha
fél év alatt nem sikerült kiderítened, ugyan mennyi reményed maradt, hogy
visszakaphatod a régi életed? És még ha tudnád is, változtatna az
bármin a történtek után? Ott van melletted, mégis egyedül érzed magad, egyedül a fájdalommal,
a veszteséggel. Van-e így értelme folytatni? Te mit tennél? Maggie az altatóit
választja.
Könyvtündér a sorok között:
Miről szól:
Kim
Dzsijong egy átlagos dél-koreai jó kislány, jó testvér, jó tanuló, jó munkaerő,
jó feleség, jó anya, egy átlagnő átlagos életúttal. Hogy akart-e átlagos lenni,
azt senki sem kérdezte tőle, ezt dobta a gép, mert Koreában természetesek a
kiemelkedő tanulmányi eredmények, az erőn fölüli munkabírás, majd a vágyott és
szeretett állás, egyben álmaid hátrahagyása a családalapítás, a gyerekvállalás
kedvéért, vagy gyerekvállalások kedvéért, amíg ugye fiú nem lesz az a gyerek.
Már persze, ha nő vagy, egy átlagos nő. Ha az vagy, akkor mindemellett átlagos
az is, hogy a körülötted lévő fiúk, majd férfiak mindenben kivételezettek és
előbbre valók, mint te és nőtársaid. Hogy miért? Hát azért, mert! Ja és
egyébként tudd, hogy ha úgy érzed, igazságtalanság ér egy férfival szemben, akkor nézz magadba, mert te vagy a hibás. Én
szóltam. Isten hozott Dél-Koreában! Isten hozott a Földön!
Könyvtündér a sorok között:
Miről szól:
1944
végén és '45 elején, a második világháború végnapjaiban, amikor a német katonák már ki-, az
oroszok pedig bevonulni kezdenek Budapestre, magyarok egy hősies csoportja nem
akarja elengedni a leáldozóban lévő Harmadik Birodalom kezét és kitartóan
ellenáll a hőn szeretett országunkat leigázó szovjeteknek. Valahogy így
láthatták magukat a nyilasok annak idején (és látják őket egyesek sajnos még ma is), ám egy másik szemszögből az ő
történetük egyáltalán nem a hősiesség toposza, sokkal inkább egy kegyetlen,
fékevesztett ámokfutás a történelemnek egy olyan fekete lyukában, ahol a káosz
közepette már nem léteztek sem törvényi, sem erkölcsi szabályok, ahol a
sötétségben az emberek levetették emberi arcukat és szabadjára engedték a
bennük rejlő vadállatot, ami könyörtelenül és kéjes örömmel, önnön szórakoztatására pusztította el az útjába kerülő
prédát – csak előtte még eljátszadozott vele egy kicsit…
Könyvtündér a sorok között:
Kellemes Karácsonyi Ünnepeket!
Remélem, mindenki talál szuper könyveket a karifa alatt idén is! 📚🤩📖🥰
Kép forrása: Pinterest |
Miről
szól:
A
világvárosok egyik dobogósának szívétől, Manhattantől egy köpésre található a
még mindig New York Cityhez tartozó Brooklyn egyik városnegyede, Williamsburg.
Az álmok, a lehetőségek és a sokszínűség hazájának ebben a kerületében élnek a
második világháború után kivándorolt ultraortodox szatmári zsidók. Az
olvasztótégely őket is befogadta, ám ők nem lettek amerikai világpolgárok,
megőrizték hitüket és szigorú szabályaikat, sőt, még tovább szigorítottak
rajtuk. A kívülállók számára érthetetlen, zárt közösségükbe nyújt betekintést
Deborah Feldman, aki köztük született, köztük nőtt fel, ám lelke mélyén mindig
is érezte, hogy ő más, neki nem elég az engedelmes leány és a jóravaló feleség
szerepköre. Többre vágyott, meg akarta ismerni, bejárni, meghódítani a világot,
mert az nem csak azoké, akik teleszülik... A külvilágból vajmi kevés inger érte,
annak ellenére, hogy a felhőkarcolók karnyújtásnyira keretezték a látóhatárt,
de az ő kíváncsisága sosem lankadt, titkon olvasott, művelődött, álmodozott egy
szabadabb életről. Amikor tizenhét évesen férjhez adták, reményeivel
ellentétben a világ nem nyílt ki előtte, sőt, az érzelemszegény házasélet újabb
súlyos megpróbáltatások elé állította. Amikor pedig gyermeke született és már
nem csak saját magáért és jövőjéért felelt, képtelen volt tovább eleget tenni a
haszid közösség elvárásainak, összeszedte minden bátorságát, elvált,
elköltözött és egyedülálló fiatal édesanyaként a küzdelmektől szintén nem
mentes szabadságot választotta.
Könyvtündér a sorok között:
Drága kis blogocskám nyolcadik életévébe lépett, hetet már magunk mögött hagytunk, ami alatt 138 bejegyzés született. Ez csakis azért nem több, mert egy lajhár személyisége lakozik bennem, de nem is a mennyiség, hanem a minőség a lényeg, no meg a saját szórakoztatásom. Ha esetleg még mást is szórakoztat, akkor nagyon szívesen… de még annál is sokkal inkább KÖSZÖNÖM! Köszönöm minden kedves idetévedőnek az érdeklődést! Mind a jelenleg 34682 megtekintésért ezer hála!
Sajnos az utóbbi lassan három hónapban megint hibernálta magát a Könyvtündér, de cserébe jó hírrel tért(em) vissza! Dobpergést kérek a fejekben, fülekben! MŰFORDÍTÓVÁ AVANZSÁLTAM! Már két regényen túl is vagyok, úgyhogy a sebesen érkező következő bejegyzésekben olyan könyvekről lesz szó, amiket mondhatni félig én írtam. Tehát mostantól úgy olvassatok, hogy az ismerősi körömben már méltán világhíres vagyok! :D
Aki nem bír magával, itt már
kukucskálhat: katt-katt!
Addig viszont vágjon magának
egy virtuális szeletet ebből a tortatoronyból mindenki, aki erre jár és ünnepeljetek kicsit velem! xoxo