1932, Berlin: Hitler hatalomra kerülésének idején Althea, a huszonéves, fiatal és naiv írópalánta egy kulturális csereprogram keretében Berlinbe érkezik egy amerikai kisvárosból. Azonnal elvarázsolja a nagyváros, a fények, a pezsgés, a lenyűgöző emberek. Ám idővel feltűnnek neki az aggasztó jelek, ahogy az ellenállás tagjai megismertetik vele Berlin igazi arcát, és ezzel együtt felnyitják a szemét.
1936, Párizs: Hannah kénytelen volt elmenekülni Németországból, amikor a hazájában nemkívánatosak és üldözöttek lettek a zsidók és a másképpen gondolkodók és érzők. Ám Párizsban sem adja fel a harcot, a berlini könyvégetések során tűzre vetett műveket gyűjtő könyvtárban kezd dolgozni, és igyekszik figyelmeztetni a franciákat a közelgő veszedelemre.
1944, New York: Az aktivista Vivan azért küzd, hogy ne cenzúrázzák a tengerentúlon állomásozó katonáknak küldött zsebkönyvek választékát. Politikai nagyágyúkkal vív Dávid és Góliát harcot, de aztán eszébe jut, hogy szervez egy sajtónyilvános eseményt, melyen kellően hatásos beszédekkel talán meggyőzheti a közvéleményt az ügy fontosságáról. Felszólalói közt két aduászban bízhat leginkább, egy lehengerlő könyvtárosban és egy hatalmas sikerei után visszavonultan élő, rejtélyes írónőben... már ha rá tudja venni őket a részvételre.
Könyvtündér a sorok között:
Brianna Labuskes előző regénye annyira tetszett, hogy nem is volt kérdés, vállalom-e a következő fordítását, és ha lesz hozzá szerencsém, szívesen vállalom majd a harmadikat is. Az Úr nevében műfajából és stílusából kiindulva azonban sikerült meglepnie az írónőnek, mert a nevéhez eddig társított krimi-thriller vonal helyett most egy történelmi, több szálon is romantikus történetet kapunk, mely annak ellenére, hogy a második világháború környékének vészterhes ideje alatt játszódik, biztosan kellemes érzésekkel fogja megdobogtatni minden olvasás iránt rajongó könyvmoly szívét, hiszen a mű valójában egy szerelmes levél a könyvekhez, óda az irodalom és az írott szó fontosságáról.
A három idősíkon folyó sztori '44 New Yorkjában indít, ahol is a Háborús Idők Könyvtanácsánál dolgozó eltökélt Viv küzd azért, hogy megmaradhasson az Armed Services Editions, avagy a Katonai Kiadványok programja (bár ezt a szerkesztőség a tudtom nélkül átkeresztelte, melyről most nem fejteném ki a véleményem, de itt a blogomon maradok a saját fordításomnál), tehát hogy ne cenzúrázzák politikai alapon a tengerentúlra vezényelt katonáknak küldött zsebkönyvek választékát, mert azok rengeteget segítenek a hadsereg moráljának fenntartásában (arról már nem is beszélve, hogy a "szabadság és egyenlőség hazájában" kissé necces lenne ilyen náci tempót diktálni). A könyvekért harcoló Viv elkeveredik a nácik által betiltott és '33-ban tűzre vetett művek zsidó könyvtárába Brooklynban, ahol találkozik egy karizmatikus könyvtárossal, aki lenyűgöző személyiségével ötletet ad neki egy nagyszabású rendezvény megszervezéséhez, amivel a sajtón keresztül talán maga mellé tudná állítani a közvéleményt és vele együtt a döntéshozókat, ha sikerülne kellően meggyőző felszólalókat gyűjtenie az eseményre. Titokzatos könyvtárosunk mellett, aki maga is ott volt a könyvégetések idején, így igazán hatásos beszámolót tud adni a történtekről, még egy rejtélyes írónőt kellene rávennie a részvételre, aki regényei óriási sikere ellenére teljesen visszavonultan él, senkinek nem hajlandó nyilatkozni, és sehol nem óhajt nyilvánosan mutatkozni. Bár az emberek ezt nem tudják, az ok egyszerű: ő is ott volt Berlinben, amikor lángra lobbantak a máglyák, és az ott töltött idő gyökeresen megváltoztatta az életét, amiről nem akar beszélni, hiszen nem szeretné feltépni a múlt sebeit.
Spoiler alert... de ennyi talán még belefér: Vivnek persze sikerül végül összehozni a rendezvényt úgy, ahogyan azt megálmodta, de addig még ide-oda ugrálunk az időben és térben, valamint a három nő háttértörténete között, hogy mire eljutunk a nagy eseményig és meghallgathatjuk szónokaink fantasztikus beszédeit, addigra mi is tisztába kerüljünk a múltjukkal, illetve mindannyiunk közös múltjával, ami elvezetett a második világháború kitöréséhez.
 |
| Képek forrása: Pinterest |
Két dolog miatt tetszett nagyon a regény. Egyrészt süt belőle a könyvek iránti rajongás, amivel már eleve jó ponttal indít egy irodalomkedvelő, könyvszerető embernél, hiszen nehéz nem szimpatizálni rögvest olyan karakterekkel, akik könyvtárban, könyvesboltban dolgoznak, valamilyen formában könyvekkel foglalkoznak, vagy akár csak imádnak olvasni. Számtalan utalás van egyéb irodalmi alkotásokra a sztoriban, amiket egyfelől örömmel szemezget az ember, különösen ha maga is ismeri a felhozott példákat, uggggyanakkor itt jegyezném meg azt is, hogy kissé felszínes rajongásról ad tanúbizonyságot az írónő, mert nem egyszer, nem kétszer futottam bele olyan idézetekbe, amiknek aztán keresgélhettem napestig a magyar változatát, azokról kiderült ugyanis, hogy hibásan élnek a köztudatban, és tévesen társítják az adott szerzőhöz, nem is ő mondta, nem úgy mondta, vagy nem is a könyvében szerepel, hanem mondjuk a könyvből készült filmben vagy musicalban, ami még ráadásul később is jelent meg, mint amikor a történet játszódik, tehát a szereplők nem is idézhetnék...
Másik, hogy a történelmi vonalat ugyan regény lévén helyén kell kezelni, hiszen ahogyan azt a könyv végén hosszasan taglalja is a szerző, vannak csúsztatások, azért egészen elképesztő a sorok között arról olvasni, hogy mennyi, de mennyi egybecsengés van jelenkorunk eseményeivel és közhangulatával, miközben már eltelt lassan száz év (!), és ez szerintem baromi ijesztő, hogy még mindig (vagy már megint) itt tartunk. Magáról a háborúról, a harcokról egyébként nincsenek benne leírások, érzékenyebb lelkületűeknek ettől nem kell tartani, de azért van egy-két véresebb jelenet is.
Negatívumokat nem akarok, de nem is nagyon tudnék sorolni, talán annyi, hogy nálam kicsit félrement a leszbikus szál, de ez lehet csupán személyes preferencia kérdése is, szóval nehéz eldöntenem, hogy azért nem sodort magával, mert nem volt elég jól megírva, vagy mert nem nekem lett megírva, annak ellenére, hogy abszolút értem a miértjét, ahogy azt az írónő is taglalja a megjegyzésében. Habár központi szerepe van ennek a romantikus szálnak, amiről talán nem árt tudni, mielőtt kézbe vesszük a könyvet, szerintem sokkal jelentőségteljesebbek azok a tanulságok, amiket a történelmi háttér érzelmeinkre ható bemutatásából vonhatunk le, mert a tényeket ugyan a történelemkönyvekből is megismerhetjük, empátiát az ilyen szívbemarkoló regényekből tanulhatunk.
Tündérfaktor:
10/8
Könyv adatai:
Eredeti címe: Brianna Labuskes
Eredeti kiadási éve: 2023
Magyar fordítás kiadási éve: 2024
Kiadta: Alexandra
Fordította: Nagy Szilvia :)
Oldalszám: 470
ISBN: 9789635828227
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése