Cso Namdzsu: Született 1982-ben

Miről szól:

 

Kim Dzsijong egy átlagos dél-koreai jó kislány, jó testvér, jó tanuló, jó munkaerő, jó feleség, jó anya, egy átlagnő átlagos életúttal. Hogy akart-e átlagos lenni, azt senki sem kérdezte tőle, ezt dobta a gép, mert Koreában természetesek a kiemelkedő tanulmányi eredmények, az erőn fölüli munkabírás, majd a vágyott és szeretett állás, egyben álmaid hátrahagyása a családalapítás, a gyerekvállalás kedvéért, vagy gyerekvállalások kedvéért, amíg ugye fiú nem lesz az a gyerek. Már persze, ha nő vagy, egy átlagos nő. Ha az vagy, akkor mindemellett átlagos az is, hogy a körülötted lévő fiúk, majd férfiak mindenben kivételezettek és előbbre valók, mint te és nőtársaid. Hogy miért? Hát azért, mert! Ja és egyébként tudd, hogy ha úgy érzed, igazságtalanság ér egy férfival szemben, akkor nézz magadba, mert te vagy a hibás. Én szóltam. Isten hozott Dél-Koreában! Isten hozott a Földön!

 

Könyvtündér a sorok között:

Eddy de Wind: Auschwitz, végállomás – Egy túlélő naplója a haláltáborból

Miről szól:

Eddy de Wind holland zsidó orvos egyike az Auschwitzban átélt szenvedések első közvetítőinek. Beszámolóját a felszabadulás utáni hetekben, még a tábor falain belül vetette papírra, így nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az ott történteket ne lehessen a szőnyeg alá söpörni, hogy a világ megismerje, elhiggye, és sose feledje a megvalósult borzalmakat. Hogy tanuljunk az odakerültek kálváriájából és így az ne ismétlődhessen meg soha többé.

Könyvtündér a sorok között:

Jodi Picoult: A tizedik kör

Miről szól:

Létezik olyan helyzet, hogy valakit megerőszakolnak, pedig nem is, de mégis? Ha a lány barátja teszi, az erőszaknak számít? És ha már előtte sokszor csinálták? És ha azóta már szakítottak? De ha a lány mindenáron vissza akarja szerezni és ezért bármire hajlandó? És ha a lány kikönyörgi, majd közben meggondolja magát? Ha mégis egyértelmű nemet mond? Vagy ha mégsem olyan egyértelmű az a nem, mert nincs is teljesen magánál? De ha úgy emlékszik, hogy próbált ellenállni? És ha nem is igazán emlékszik, hogy mi és hogyan történt? Ha a barátja, a sztárhokis aranyifjú tagadja? Ha már mindenki a fiú pártját fogja, mert megbízható, jólelkű, tehetséges, ő aztán-olyat-soha? Ha a lányról kiderül, hogy hazudott a részletekről?

Na és ha Te lennél ennek a lányak az apja, feltennéd egyáltalán ezeket a kérdéseket, vagy a fagyos Alaszkáig is elmennél, hogy mindenáron megvédd a lányod?... Elmennél, igaz?

Könyvtündér a sorok között:

Jodi Picoult: Életszikra

Miről szól:

Mississippi állam egyik nehezen megtűrt, abortuszt végző klinikáján sem a dolgozóknak, sem a pácienseknek nincs könnyű dolga. Az oda érkezőket az épület előtti tüntetők rendszeresen zaklatják, sőt néha az épületbe is beszivárognak. Ám eddig még olyan messzire senki nem ment, mint az a férfi, aki fegyverrel ront az épületbe és azonnal lövöldözni kezd, többeket meggyilkolva, másokat megsebesítve, sokakat túszul ejtve. Vajon mi az indítéka? És bármi legyen is az, megérthető-e egy ilyen kétségbeesett, dühös lépés? Érdemel-e halált, aki terhességmegszakítások százait vagy ezreit végzi el orvosként? És az, aki csak asszisztál? Vagy az a nő, aki véget vet még meg sem született magzata életének? S ha halál nem is, milyen súlyos büntetés jár annak, aki meghoz egy ilyen nehéz, de vélhetően felelősségteljes döntést? Van-e joga bárkinek beleszólni a másik életébe, hátterének, körülményeinek ismerete nélkül? Többet ér-e egy méhben fejlődő babszemnyi lehetőség a méh tulajdonosának életénél, szabad akaratánál?

Jodi Picoult legújabb regényében az abortusz tabutémáját feszegeti olyan szereplők életének bemutatásával, akik sajnálatos módon mind túl közel kerültek ehhez a szívszaggató dilemmához, s akik szemén keresztül talán egy fokkal jobban érthető pro és kontra, miközben nyilvánvalóvá válik: bárhogy lássuk is a kérdést, a gyűlölködés és a bosszú biztosan nem jelentenek megoldást.

Könyvtündér a sorok között:

Rhiannon Navin: Egyetlen gyermek

Miről szól:

Gyermekeink az iskolában töltik életük nagy részét, egyesek több időt vannak az intézmény falai között, mint otthon. Ide járnak tanulni, szocializálódni, itt reggeliznek, ebédelnek, játszanak, alkotnak, sportolnak. Abban a tudatban búcsúzunk el tőlük reggel az iskola kapujában, hogy itt fejlődhetnek, vigyáznak rájuk, biztonságban vannak. Aztán egyszer csak valaki fegyverrel lép be az iskola kapuján, és sokan aznap nem térnek haza. A hírekből értesülni, a helyszínre rohanni, keresni gyermekünket a tömegben. Belegondolni is rettenetes! S ha nincs a többiek között, szülőként az maga a vég. Az élet valahogy mégis kíméletlenül megy tovább… Már ettől a pár sortól is kirázott a hideg, igaz?

És milyen lehet mindezt megélni egy hatévesnek? Felkapni fejed a lövések zajára egy matek- vagy egy rajzóra közepén, társaiddal együtt elbújni a szekrényben, görcsölő ujjakkal tartani az ajtaját, érezni a többiek bénító félelmét a sötétben, látni a rémületet a tanárod szemében, és hallani a végtelen durranásokat a folyosóról. Majd rájönni, hogy a tesód már nem jön haza többet, anyukád mellett állni, mikor zokogva összeesik a kórházban, részt venni a temetésen a sok feketébe öltözött felnőtt között, hallgatni a szüleidet vitatkozni, látni apukádat kilépni az ajtón és elhagyni téged, láthatatlannak érezni magad, azt kívánni, bárcsak a testvéred élte volna túl és inkább te lettél volna rosszkor rossz helyen. Nem teljesen érteni a körülötted folyó eseményeket, de érezni, hogy valami nem stimmel, mert mintha a felnőttek megbolondultak volna, egymásnak esnek, és azt bántják, akinek szintén hatalmas a fájdalma, és talán te vagy az egyetlen, aki ezt helyrehozhatja. De előbb még magadban is helyre kell tenned a dolgokat, rendezni az érzéseid, feldolgozni a történteket, elhessegetni a rémálmokat, ha már a szüleid most nem képesek segíteni. Pedig csak hatéves vagy…

Könyvtündér a sorok között:

Jodi Picoult: Ítélet

Miről szól:

Jack St. Bride börtönbüntetésének letöltése után azonnal új várost, új munkát, új embereket, új életet keres, hogy meneküljön a skatulyából: nemi erőszaktevő. Bár állítása szerint ártatlanul vádolták, ügyvédje javaslatára mégis elfogadta az alkut, bűnösnek vallotta magát, s így csak nyolc hónapot kapott és egy jövőjét is meghatározó, levakarhatatlan bélyeget. De Salem Falls kisvárosában úgy tűnik, megtalálta, amit keresett. Sőt, Addie Peabody személyében talán még többet is. A boldogság azonban nem tarthat sokáig, hiszen a múltja ide is elkísérte Jacket.

Gillien, Chelsea, Whitney és Meg Salem Falls üdvöskéi, apuci kedvencei, akik az unalmas kisvárosi hétköznapokat a suli mellett egy kis boszorkánysággal próbálják feldobni. Hisznek a pogány wicca vallásban, melynek szertartásait titkon gyakorolják is. Jack érkezése az ő életüket is felkavarja. Nem csak azért, mert hamar elterjed a híre, hogy veszélyes bűnelkövetőről van szó, akitől féltve már-már szobafogságra ítélik őket szüleik, hanem mert a férfi ráadásul igencsak jóképű, s ez felpezsdíti a lányokat. Különösen Gilliant, aki addig keresi a bajt, míg az rá nem talál.

Egy furcsa, sötét éjszaka végül újabb vádakhoz vezet, és Jacket ismét letartóztatják, aki ezúttal, bár még lehetetlenebbnek tűnik, hogy bizonyítsa, mindenáron kiáll saját igaza mellett. De vajon arról, aki egyszer már ült börtönben ugyanazért a bűnért, most elhiszik-e, hogy ártatlan?

Könyvtündér a sorok között:

André Aciman: Call Me by Your Name (Szólíts a neveden)

Miről szól:

1983, Észak-Olaszország, nyár, Elio & Oliver.

A 17 éves Elio újabb unalmas vidéki nyárnak néz elébe könyvekbe burkolózva, zenéket írva, a kertben lebzselve, miközben professzor édesapja aktuális doktorandusz asszisztensét fogadja néhány hétre. Meg is érkezik az amerikai Oliver, akit azonnal mindenki imádattal fogad, de igazán Elio zárja szívébe. A vonzalom kölcsönös, Oliver is kötődni kezd a fiúhoz. Az igéző környezet számtalan lehetőséget nyújt kettejüknek, hogy közelebb kerüljenek, s hiába a belső vívódás, hiába próbálnak ellenállni a vágyaknak, kialakul egy váratlanul erős kapcsolat, egy elemi erejű szerelem két férfi között, akiknek kétségkívül az egész életét megváltoztatja ez a nyár…

Könyvtündér a sorok között:

Ugyan ez egy könyves blog, némiképp rendhagyó módon most elsősorban mégsem a könyvről szeretnék írni – bár nyilván szó fog esni arról is! –, sokkal inkább új szerelmemet, a filmet jöttem simogatni. De legalább könyvadaptációról van szó (kedves Hollywood, ez egyszer megbocsátom gyengélkedő kreativitásod), úgyhogy nem hajózok messzire. Az már talán azért meglepőbb, ha kategorikusan kijelentem: a film jobb! WHAAAT? Nos, igen, ritka alkalmak egyike, már csak azért is, mert ez a film nemes egyszerűséggel maga a non plus ultra! Überelhetetlen nettó gyönyörűség. Ezer érvem van e nagy szavak alátámasztására, úgyhogy készítsétek a hálózsákot, mert kezdem sorolni!

Jodi Picoult: Sorsfordítók

Miről szól:

Chris és Emily születésüktől fogva elválaszthatatlanok, már a bölcsőben is fogták egymás kezét. Nem vérrokonok, családjaik azonban olyan közel állnak egymáshoz, hogy szinte testvérekként nőnek fel a gyerekek. Aztán beköszönt a tinikor, a hormonok és a kísérletezések időszaka, párosunk pedig egymásba szeret, ahogyan azt a szülők mindig is remélték. Minden mesébe illően alakul, várja őket az egyetem, a fényes közös jövő, a „boldogan éltek, míg meg nem haltak”. Csakhogy Emily máshogy tervezi az életét és idejekorán előreugrik a „míg meg nem haltak” részhez. A lány öngyilkos lesz. Vagy megölte valaki, akinek rajta van a pisztolyon az ujjlenyomata, a ruháján Emily vére, s akire minden jel egyenesen és határozottan mutat: az eset egyetlen szemtanújára, a tárgyalására váró Chrisre.

Könyvtündér a sorok között:

Jodi Picoult: Vezeklés

Miről szól:

Te mit tennél, ha találkoznál egy náci háborús bűnössel? Meghallgatnád a történetét? Hinnél neki? Feljelentenéd vagy elszaladnál? Félnél tőle, gyűlölnéd vagy sajnálnád? És ha ez az ember köztiszteletnek örvendő mintapolgár lenne? Az év embere, aki szereti a gyerekeket és szabadidejében kiscicákat ment a fákról, idős hölgyeket kísér át az úton és hajléktalanokat etet a Blahán? Képes lennél neki megbocsátani, ha feloldozásért könyörögne? Képes lennél nem megbocsátani? És ha a nagymamád Auschwitzot megjárt zsidó lenne? És ha ez az ember lenne a legjobb barátod? Te mit tennél?

Könyvtündér a sorok között:

Martin Pistorius: Néma üvöltés

Miről szól:

Igaz történet egy dél-afrikai fiúról, aki 12 éves korában elvesztette a kapcsolatot a külvilággal egy ritka, rejtélyes betegség miatt, mely kómába, majd kerekesszékbe kényszerítette őt. Az orvosok úgy vélték, Martin szellemileg is visszazuhant, hamar lemondtak róla. Azonban néhány évvel később a fiú magához tért mozdulatlan teste börtönében, de ezt sehogyan sem tudta jelezi. Csaknem 10 évnek kellett eltelnie, hogy egy elhivatott ápolónő észrevegye, hogy van odabent valaki, aki ki akar törni, csak segítségre van szüksége, amit meg is kapott szerető szüleitől, és a fejlődő technikától, melyek lehetővé tették, hogy újra kommunikáljon. Sőt még a szerelem is rátalált.

Könyvtündér a sorok között: