Miről
szól:
Egy
édesapa szívszorító, megrázó, mégis megmosolyogtató, sőt sokszor kacagtató
vallomásai, gondolatai, hétköznapi történetei két egyáltalán nem hétköznapi,
súlyosan fogyatékos fiúról, a gyermekeiről.
Nehéz
egy ilyen témájú könyvről kijelenteni, hogy tetszett, vagy nem tetszett,
különösen, ha ilyen rendhagyó módon van írva és szerkesztve. A maga 120
oldalával tudtam, hogy nem lesz egy hosszú történet, de amikor először kézbe
vettem és átlapoztam, akkor az volt az első benyomásom, hogy azért az a 3100 forint,
amit a borítójára nyomtattak, talán mégiscsak túlzás. Nem csak azért, mert rövidke
(bár 300-400 oldalas könyvek is ilyen áron mozognak!), hanem azért is, mert ha normálisan
lenne szerkesztve, akkor jó, ha fele ennyire redukálódna a tartalma. Konkrétan
egy kerek óra alatt jutottam a végére. A leghosszabb „fejezet” másfél oldal, és
a speckó tördelésnek köszönhetően ezek nem is az oldal tetején kezdődnek, hanem
az oldal kb. 1/4-énél. És minden fejezet új oldal. Ráadásul sokuk nem haladja meg az 5-10 sort. Példának
okáért a legrövidebb pedig egy alig 3 soros „hangyapiszok” az oldal közepén…
Na most ezt leszámítva a tartalom
értékével nincs gond. A könyv (vagy inkább füzetecske) nem egy összefüggő
történet, ahogyan azt az ismertetőben is írtam, inkább „kósza”gondolatok, rövid
sztorik összessége. Betekintést nyújt az édesapa érzelmeibe, és taktikájába,
mellyel igyekszik átvészelni a halmozott tragédiát, egy szülő megvalósult legnagyobb
félelmét, ahogyan ő fogalmaz: az „anticsodát”,
amikor fogyatékos gyermeke születik. Ez a taktika pedig a humor, a fekete, néhol
morbid humor. Ha bárki más beszélne így a sérült gyerekekről, az valószínűleg
megbotránkoztatna, felháborítana, de egy szülő szájából hallani (illetve
tollából olvasni) egészen más a helyzet. Mert, ahogy mondani szokás, senki nem
sértegetheti a szeretteid, csak Te magad, mert Te szereted őket. És Fournier-nek ez részemről abszolút megbocsátható.
Ahogyan ő fogalmaz:
„A fogyatékos gyerek apjának gyászos képet
kell vágnia. Búbánatos arckifejezéssel kell viselnie a keresztjét. Nem tehet fel
bohócorrot, hogy nevettessen. Nincs joga többé nevetni, az rossz ízlésre
vallana. Ha két fogyatékos gyereke van, akkor mindezt duplán, akkor kétszer
boldogtalanabbnak kell lennie.
Ha az ember szerencsétlenül járt,
alkalmazkodjon a szerephez, vágjon savanyú képet, így kívánja a jó modor.
Én bizony gyakran voltam modortalan. (…)”
Jól
tette.
Végül
pedig néhány idézet a kedvenceim közül:
„Hova megyünk, papa?
Az autóútra megyünk, a forgalommal
szemben.
Alaszkába megyünk. Megsimogatjuk a medvét.
Felfalatjuk magunkat.
Gombászni megyünk. Gyilkos galócát
szedünk, csinálunk egy jó rántottát.
Uszodába megyünk, leugrunk a legmagasabb
trambulinról, abba a medencébe, amelyikben nincs víz.
A tengerpartra megyünk. A
Mont-Saint-Michelre megyünk. Sétálunk a futóhomokban. Elsüllyedünk benne. A
pokolba megyünk.”
„Marie lányom elmondta az iskolatársainak, hogy két fogyatékos bátyja van. A lányok nem akarták elhinni. Azt mondták, nem igaz, csak henceg.”
„Mathieu és Thomas alszik, nézem őket.
Miről álmodnak?
Ugyanúgy álmodnak, mint a többiek?
Éjszaka talán azt álmodják, hogy
értelmesek.
Éjszaka talán elégtételt vesznek,
zseniálmot látnak.
Éjszaka talán mérnökök, tudós kutatók,
feltalálók.
Éjszaka talán törvényeket, emlékeket,
posztulátumokat, tételeket eszelnek ki.
Éjszaka talán véget nem érő tudós
számításokat végeznek.
Éjszaka talán görögül meg latinul
beszélnek.
De amint felkel a nap, visszavedlenek
fogyatékos gyerekké, hogy senki ne gyanakodjon, és hagyják őket békén. És hogy
ne háborgassák őket, úgy tesznek, mint akik nem tudnak beszélni. Ha szólnak
hozzájuk, úgy tesznek, mint aki nem érti, csak hogy ne kelljen felelni. Nincs
kedvük iskolába járni, leckét írni, magolni.
Meg kell érteni őket, egész éjjel komolyan
kell viselkedniük, hát nappal lazítanak. És rosszalkodnak.”
Tündérfaktor:
10/6
Könyv
adatai:
Eredeti
címe: Où on va, papa?
Eredeti
kiadási éve: 2008
Magyar
fordítás kiadási éve: 2009
Kiadta: Ab Ovo
Fordította: Szoboszlai Margit
Oldalszám: 119
ISBN: 9789639378704
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése