Hyeonseo Lee & David John: A lány hét névvel – Szökésem Észak-Koreából

Miről szól:

Hyeonseo Leet nem üldözték, nem szenvedett, helyzete nem volt kilátástalan, mégis megszökött szülőhazájából, az Észak-Korea jelentette fojtogató burokból. Nem ez volt a terve, kezdetben csak egy kis kalandra vágyott, de a szomszédos Kína sokszínűsége úgy magával ragadta, hogy mire feleszmélt, már nem térhetett haza. Sok küzdelem árán beilleszkedett Kínában, majd Dél-Koreában is, de hátrahagyott családját nem tudta kiverni a fejéből. Megszöktette hát édesanyját és öccsét is, így tizenhárom év után újra találkozhattak. Viszontagságos történetükről, a szökés kálváriájáról és a felfoghatatlan észak-koreai rezsimről mesél könyvében.

Könyvtündér a sorok között:

Hargitai Miklós: És bocsásd meg vétkeinket

Miről szól:

Mindannyian vétkezünk. Ha hithű, templomjáró katolikusok vagyunk, talán meg is gyónjuk bűneinket. A gyóntatószék sötétjében vallunk, ki csak a megkönnyebbülés, ki a feloldozás, a bűnbocsánat reményében, de ha politikus vagy, az is lehet, hogy csak hencegni vagy üzletelni jársz oda is. A másik oldal pedig végighallgat, mert ez a dolga. És mivel köti az eskü, ami terhet te ledobsz, azt ő magába zárja. De ha isten engedi, hogy kicsit korrupt legyen, még arra is ráveheted, hogy neked kampányoljon az egész egyháza. Zsebre teszed a pénzeket, felfuttatod a rokonokat, kizsákmányolod a népet, hazudsz az embereknek, eladod a hazát, mérgezed a környezetet? Isten szeret téged, s megbocsát! De vajon meddig tűr a nép, a környezet vagy egy tiszta lelkű pap?

Hargitai regényének főszereplője egy ilyen tiszta lelkű pap, akit a kísértés a templomban is utolér. Ahogy közszereplők, politikusok, miniszterek gyónnak neki, olyan világ tárul fel előtte, ami elől szándékosan menekült az egyház lemondásokkal teli közösségébe, de amellyel szemben az egyház sem tudja megvédeni, hiszen már annak falai közé is beszivárgott a politika. A gyónásokat hallgatva végül addigi szilárdnak gondolt hitét is súlyos kérdőjelek kezdik a mélybe húzni. Isteni szerencse, hogy a történet csak egy elképzelt papról szól, egy elképzelt országban…

Könyvtündér a sorok között:

George Orwell: 1984, Állatfarm

Miről szól:

1984: Winston Smith a Nagy Testvér elnyomó diktatúrájának polgára, ahol négy szép nevű minisztériumból (Béke- (=háború), Igazság- (=hazugságok), Szeretet- (=kínzások), Bőség-minisztérium (=éheztetés)) irányítják a három részre osztott világ egyik országát, Óceániát, ami folyamatos háborúban áll hol Eurázsiával, hol Keletázsiával. A Párt három jelmondata: A HÁBORÚ: BÉKE, A SZABADSÁG: SZOLGASÁG, A TUDATLANSÁG: ERŐ, és plakátokon terjesztett szlogenje: NAGY TESTVÉR SZEMMEL TART. És ez így is van, mert mindenhol, minden percben teleképek figyelik meg és hallgatják le az embereket, miközben megállás nélkül népbutító, valótlan híreket duruzsolnak a háborúról, a győzelmekről, a jobban teljesítésről, a jobb életről. És hogy ezt igazolni is tudják, nagyüzemben folyik a történelem meghamisítása, a megjelent hírek, fényképek, elmondottak, beígértek manipulálása, utólagos megváltoztatása. Winstonnak is ez a foglalkozása, adatokat, információkat, személyeket másít meg, cserél ki, tűntet el. Aki később máshogy emlékszik, az úgysem tudná bizonyítani, de ha megpróbálná, ha csak felmerülne benne a lázadás lehetősége, a Gondolatrendőrség azonnal lecsapna és megsemmisítené az illetőt. Mindennapos a nélkülözés, az éhezés, az elkeseredettség, a frusztráció, a kivégzések. Még a gyerekeket is szüleik ellen fordított besúgóknak nevelik. Pozitív érzelmeket, szeretetet nagyítóval sem találni. Az újbeszél nyelv bevezetésével még a szókincset is megpróbálják a feltétlenül szükséges minimumra redukálni, hogy megfelelő szavak híján lassan már gondolatban se lehessen pártellenes bűnt elkövetni. Winston tehát ebben a rémálomban él, dolgozik és közreműködik, próbál beilleszkedni, beolvadni, túlélni, de közben egyre erősebben érzi, hogy valami nem jó, valami nem helyes körülötte, hogy ez így nem normális, ennek nem így kéne lennie. Közben találkozik Juliával, viszonyt kezdenek és amint a szerelem értelmet ad Winston életének, felesküdik a rendszer ellen. De tudjuk, hogy Nagy Testvér mindent lát és senkit sem enged kibújni a karmai közül!

Állatfarm: Őrnagy, az öreg disznó halála előtt megálmodja és megjövendöli a Mr. Jones vezette Major állatainak a forradalom eljövetelét, amikor is véget ér a szolgaság, az életfogytig tartó fáradságos robot, az emberi kegyetlenkedés, a mészárlás, s az állatok önellátóan önmaguknak termelik majd az élelmet és élnek boldogan, egyetértésben. A lelkesítő beszéd után a jószágok fellázadnak és elüldözik Mr. Jonest, átveszik az uralmat, megalapítják az Állatfarmot, ahol Angliában először az állatok uralkodnak. A disznók vezetésével virágzik a gazdaság, és a pajta falára felfestik az alapszabályt, mely szerint minden állat egyenlő, és a „négy láb jó, két láb rossz” jelmondat értelmében állat sose viselkedhet emberként és nem szövetkezhet velük. Eleinte nagy az öröm és működik is a terv, de aztán Napóleon, a vezérdisznó megrészegül a hatalomtól, átírja a szabályokat, meghazudtolja a múltat, és egy olyan diktatúrát alakít ki, ahol minden állat egyenlő ugyan, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél… Az állatok pedig csak későn veszik észre, hogy becsapták őket és sokkal sötétebb, vészjóslóbb jövő vár rájuk, mint valaha.

Könyvtündér a sorok között: