Miről
szól:
Jake
Fisher, a 35 éves egyetemi professzor hat évvel korábban beleszeretett élete
szerelmébe, majd még abban az évben kénytelen volt végignézni választottja
esküvőjét egy másik férfival. Natalie-nak egyetlen kívánsága, hogy Jake hagyja
békén és ne keresse őket többé. Hat évvel később azonban Jake véletlenül meglátja
a férj fényképét egy gyászjelentésben és kérdezősködni kezd, de a furcsa
reakciók miatt érdeklődése nyomozássá fajul. Mindenáron meg akarja találni
szerelmét, még akkor is, ha közben a saját és ismerősei életét is halálos veszélybe
sodorja.
Harlan
Coben krimik terén abszolút favoritom, minden magyarul megjelent könyvét
olvastam, de legalábbis kilencet biztosan. Nem is különösebben foglalkoztatnak
már az újabb kötetek ismertetői, ha valami megjelenik tőle, az rögtön megy a
kosárba. Nagyon szeretem a stílusát, hogy krimi, tehát maffiózós, véres,
gyilkosságos, de közben mégis viccesen is szórakoztató, és hogy végig izgalmas
és csavaros, mert mindig csak a legutolsó oldalakon derül ki az igazság, és
ezért nem is lehet letenni, csak falja az ember a sorokat, hogy begyűjtse a
rejtélyes információkat.
Persze
aki görcsösen ragaszkodik a realitásokhoz, az találna benne negatívumokat is,
mert a főszereplő mindig valaki végtelenül okos, ellenben übervonzó, igazi macsó,
harcedzett férfiállat, aki hol szemérmetlenül gazdag, hol egyetemi tanár, és
közben halál humoros, meg romantikus, aki a világ végre is elmenne és a
csillagokat is lehozná az égről szívszerelméért, egyszóval valami nem létező,
de annál szerethetőbb figura. Aki persze mindig győz, mert mint tudjuk, végül
mindig győzedelmeskedik az igazság és a jóság… ühhhüm! És azért az is tűnhet
egyeseknek szokatlannak, hogy tisztes, kertvárosi, családos emberek miért
kerülnek rendszeresen maffiaügyek és világméretű összeesküvések középpontjába,
de hát ez már igazán a legkevesebb, meg ugye Amerika más világ… Na de nem
pontosan ezekért az attribútumokért olvasunk ilyen könyveket? Kiránt a
valóságból, szórakoztat, és fejben átélhetünk velük olyan élményeket, amiket
élesben (remélhetőleg) sosem fogunk. (Középföldére, meg a Roxfortba se fogunk
soha kirándulni, mégis mennyi rajongójuk van!)
A
stílus, a felépítés, a karakterek jelen esetben is adottak, az izgalom megvan,
a rejtély sem hiányzik ééés most mégsem szórakoztam olyan jól, mint az eddigi
történeteken. Bár gyorsan haladtam vele, mert rántott előre a kíváncsiság, meg
végül is nem volt rossz a sztori, de közben félig megmaradtam a valóságban és hideg
fejjel zavartak bizonyos momentumok, például a mondhatni szokásos kerüljük-ki-a-rendőrséget-és-oldjunk-meg-mindent-egyedül,
vagy a szívódjunk-fel-és-szakítsuk-meg-minden-kapcsolatunkat-a-külvilággal
taktikák, amiket meg lehet magyarázni bizonyos esetekben, de most nem egészen éreztem
jogosnak és hitelesnek. Illetve hát a vééége… jaaaj hát rettentő nyál volt, csak
úgy fröcsögött ki a könyvből, egyszerűen nem győztem utána mosakodni. Mert az
oké, hogy szerelmi szál is kell bele, mert Mr. Macsót valamivel ölelnivaló macivá
is kell tenni és ennek tökéletes módja érzelmi esendőségének elénk tárása, de itt
ez nekem már sok volt, különösen az utolsó két fejezetben.
Nem
akartam lelőni a poénokat, mert azzal egy krimit tényleg ki lehet nyírni, a
happy enddel meg remélhetőleg nem árultam el semmi kardinális pontot, hiszen
ahogy már írtam, azt eddig is tudtuk, hogy végül mindig a jó győz! Gyerekek, ezt
jól jegyezzétek meg!
(Végül
pedig, csak így zárójelben néhány gondolat a borítóról: Korábban a Kelly Kiadó
jelentette meg a Harlan könyveket és nekem személy szerint sokkal jobban
tetszettek az ő borítóik. Mióta a Jaffa adja ki a fordításokat, azóta olyan
tucatdizájnnak érzem a borítókat a hatalmas fényes feliratokkal, a semmitmondó
háttérképekkel és színkombinációkkal. Valahogy olyan olcsóvá, futószalagon
gyártott tucatkrimivé degradálva ezzel az író műveit. Persze mondanivalójukat
tekintve nem is akarnak ezek a könyvek filozofikus magasságokban repkedni, de
ha nem ismerném már korábbról az írót, ezekkel a borítókkal nem valószínű, hogy
meg tudnának fogni.)
Ja és még egy
fontos dolog, amit majdnem elfelejtettem. Nem tartom magam nyelvtannácinak, de
borzasztóan tud idegesíteni, ha egy könyv hemzseg a hibáktól. És ez pont azt
csinálja, hemzseg! Egy-két félregépelés még elmegy, de mikor oldalanként
találni valami kis szösszenetet, az már tényleg kizökkenti az olvasót a
ritmusból. Tudom, hogy mindenkit szorítanak a határidők, de nem lehetne még
egyszer átolvastatni valakivel, aki lehetőleg először találkozik a szöveggel,
hátha a "fresh eye" kiszúrná ezeket a gikszereket? Plíííz!
Tündérfaktor:
10/6
Könyv
adatai:
Eredeti
címe: Six Years
Eredeti
kiadási éve: 2013
Magyar
fordítás kiadási éve: 2013
Kiadta: Jaffa
Fordította: Illés Róbert
Oldalszám: 320
ISBN: 9786155235993
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése