Chris Carter: A hívás (The Caller) (Robert Hunter 8.)

Miről szól:

 

Ha valaki személyes dolgokat kérdezne tőled az egyik közeli családtagodról vagy a legjobb barátodról, például a telefonszámát, a születésnapját, vagy hogy mit posztolt utoljára a neten, te tudnál kisujjból válaszolni? Necces? Na de azért a saját házassági évfordulódat csak tudnád, nem? És ha a kérdező egy maszkos pszichopata lenne, aki betört a szeretted lakásába, megkötözte őt, videóchaten felhívott a mobiljáról, és most azzal fenyeget, hogy a szemed láttára öli meg, ha nem tudsz válaszolni? Érzed már a pánikot? Ja és azt mondtam, hogy öt másodperced van?

 

Könyvtündér a sorok között:

Hellósziaszevasz, szavazz rám! 🙏

Legdrágább Nyájas Olvasó!… Ja nem, ez már foglalt. Na mindegy, a lényeg az, hogy ha ezt olvasod, akkor szia! Maradj még egy picit, kivételesen szeretnék kérni tőled valamit, a számlaszámom… dehogyis, csak vicceltem, nem kerül pénzbe!

Szóval az van, hogy műfordítóként jelölt lettem a Dugonics András Irodalmi Díjra. Hogy mi? Még sose hallottál róla??? Nyugi, én sem, de megkerestek, és ha már adódott a lehetőség, igyekszem élni vele. Vagy inkább csak az esélytelenek nyugalmával próbálkozgatok. Mindenesetre megteszem a tőlem telhető minimumot.

2020-ban alapították a díjat, úgyhogy nem egy különösebben neves vagy rangos dologról van szó, de valahol ugye el kell kezdeni. Ha valakit jobban érdekel a háttere, van Wikipédia oldaluk. Mivel ez egy közönségdíj, nyilván azok a szerzők és fordítók vannak előnyben, akik ismertebbek, nagyobb a követőbázisuk, fent vannak mindenféle közösségi média platformon, és nem pirulnak bele, ha reklámozniuk kell magukat. Tehát ez nem én vagyok, de azért próba szerencse, mert mindenki a saját szerencséjének pogácsa!

Arra szeretnélek kérni, ha már erre jársz, különösen, ha nem először sodor ide a szél, szereted az írásaimat, sőt, esetleg már a fordításaimhoz is volt szerencséd és tetszettek, hogy az alábbi weboldalon dobj rám egy-egy szavazatot május 31-ig, hátha továbbjutok a következő fordulóba!

https://linktr.ee/DAID2022

Háromféleképpen lehet támogatni. Az első link a Molyra vezet, ahol regisztráció/bejelentkezés után öt eddigi fordításomat kellene megkeresni a polcokon (jelenleg szerzők szerinti ábécésorrendben találod őket), és nyomni rájuk egy csillagocskát. Ők azok:

Ha nem vagy és nem is szeretnél Moly tag lenni (amit egyébként a szavazástól függetlenül is szívből ajánlok!), akkor a második linken egy Google űrlapot is ki tudsz tölteni, amin a műfordító kategóriához kell beírni a nevemet (Nagy Szilvia) és a könyvcímeket. A harmadik link pedig az esemény Facebook oldalára visz, ahol szintén lehet kommentben javasolni. Kicsit bonyolultnak tűnik a folyamat, számomra sem teljesen világos, hogyan is összesítik a jelöléseket, végül csak a Molyos csillagokat számolják-e majd vagy a Google és Facebook jelölések is külön számítanak, mert ha az utóbbi, akkor hálás lennék, ha mind a három linken szavaznál, de ennél már lehet, hogy az is esélyesebb lenne, ha mégis inkább pénzt kérnék…

Köszönöm, ha egyáltalán eddig elolvastad a bejegyzést, a statisztikák szerint ennek kicsi a valószínűsége, úgyhogy te vagy az én hősöm! Hát még, ha szavazol is!

Q. B. Tyler háromazegyben

Annak ellenére, hogy Penelope Douglasben a magyar kiadók valamilyen rejtélyes szem- és/vagy mentális betegség folytán nem látják a kincsesbányát, kis hazánkban is sok olvasó kedveli őt, sőt mi több, rajong érte! Oké-oké, ÉN legalábbis rajongok érte. Q. B. Tyler hasonló műfajban alkot, de az ő neve talán még kevesebbeknek mond bármit is, hiszen tőle meg aztán végképp semmi nem jelent még meg magyarul. Máris elmesélem, hogy Pen Douglasszel ellentétben ez miért nem akkora probléma.